2016. szeptember 16., péntek

Hetedik fejezet

 
 
Beck üresbe rakta a marsjárót, s a zsilip szisszenése után kiszállt belőle. Már látta az Opportunityt, épp, hogy kilátszott a homokból. A Mars lassan temeti el a rovereket, és különféle tárgyakat. Több mint egy év kell hozzá.
Becknek így nagy szerencséje volt, a hat hónap is alig járt le.
Megállt a nagy bucka előtt, kezében a lapáttal. Óvatosan kell ásnia, ha egy antenna is megsérül, akkor mehet a fenébe az égész mindenséggel együtt. Esetleg megkereshetné a Spiritet, de abba az útba ilyen kevés élelemmel, mint ami neki most van, belehal...

A Földön, Pasadenában

Bruce Ng ügetett feléjük, arcán az értetlenség jelével. Már megint itt? Megint így?
Míg ő és Venkat köszöntek egymásnak, átfutva néhány fontosabb dolgot, addig Watney elővett egy kis vázlat füzetet, s abba kezdte írni véleményét a robbanásról, miközben már vezették is el őket a JPL szívébe.
Vogel kiváncsian nézte, mit csinál.
- Biztos vagy benne?- Kérdezte halkan.
- Egészen- válaszolt Mark. - Szerinted mit csináljon majd, ha a Lak sugár védelme megsérült? Van olyan anyag, ami megvédi?
- Ezt Lewistól kérdezd...
- Mit kérdezzen tőlem?- Lépett melléük a nő.
- Van olyan ásvány ami kivédi a sugárzást?- Tette fel a kérdését újra Mark.
Lewis hosszan gondolkodott, mielőtt válszolt volna.
- Van. A regolit.
- És azt ha a Lakra szórná Beck, akkor védve lehet a sugárzás elől?- Vogel elgondolkozva dörzsölte meg homlokát.
- Ha vastagon szórja, akkor igen.
Watney halványan elmosolyodott.
- Kezd összeállni a dolog...

2016. szeptember 8., csütörtök

Hatodik fejezet

Itten vagyok!
 
Felturbóztam magam marsi ismeretek terén, és úgy döntöttem, ideje fejezetet írni!
Régen voltam már itt, és Becket eléggé elhanyagoltam, és azt kiell mondjam, most is el fogom, ugyani mai terveim szerint most nem megyünk a Marsra.
A földön töltjük az időt.
 
 
 
A gép szépen siklott a levegőben, vékony csíkot húzva maga után. "Pont mint egy űrhajó, csak nem léphet ki a föld gravitációs mezejéből" gondolta Watney. Már jó ideje unottan nézett ki az ablakon, kifejezetten lehangoló volt az út.
Egy hiba, és a történelem megimétli magát, jutott eszébe, de vajon hol rontották el?
Merengéséből az épp mellé ülő Johannsen zökkentette ki.
- Jól vagy?- Fordult felé Mark.
- Nem- válaszolt Beth tömören. - Egyáltalán nem.
- Megértem... Épp azon gondolkodtam, hogy hol rontottuk el?
Johannsen meglepődve fordult a férfi felé. - Pedig szerintem tudod...
Mark agya eszeveszett sebességel járni kezdett. Mi volt az új? A változás? A növények! Növényeket vittek a Marsra termeszteni! És mit termelnek a növények? Oxigént! Elég egy kicsi szikra, és az egész Lak a levegőbe repül! Botanikus barom! Miért nem jött rá ő erre hamarabb!
Beth felé fordult újra.
- Megvan!- Hadarta.- A növények okozták! Az a sok oxigén, attól gyulladt ki a Lak!
A nő keserűen elmosolyodott.
- Mondtam, hogy tudod.
- Azonnal el kell mondanunk Annienek!
- Nem! Majd csak ott, itt nincs semmi értelme- állította le Markot.
A férfi meglepve nézett rá.
- Letettél róla, ugye?
Beth méj levegőt vett.
- Csak úgy, ahogy rólad mondtunk le, még annak a fél évnek a kezdetén...

2016. augusztus 25., csütörtök

Általános helyzet jelentés

Sziasztok!

Mint láthatjátok ez nem egy átlagos rész, a történethez. Sajnos most fejezettel nem szolgálhatok.
Ennek a legfőbb oka az, hogy fogalmam sincs mit kezdjek a történettel. Szóval lehet, sőt valószínű: ez a blog szünetelni fog.
Igazából ha van ötletetek azt nagyon várom a kopf.emma@gmail.com címre. Ez az ötlet lehet bármi, meg valószínűleg én is nagyon bele fogom ásni magam az ilyesmikbe, pl. körülnézek az űrutazással kapcsolatban, meg, hogy mit lehet csinálni a Marson.
A ti ötleteiteket nem fogom amúgy kiröhögni vagy ilyesmi, szóval nyugod szívvel küldjetek bármit vagy e-mailra vagy gmailre, esetleg a bejegyzés alá. :)
Jövő csütörtökre megpróbálok kitalálni valamit!

2016. július 15., péntek

Ötödik fejezet

Sziasztok!
Utazik mindenki, csak két külön helyre és helyen!
Újabb fejezettel jön Beck és az Ares 3.
Beckkel sok új gondja nincs, (Sőt! Egyet meg is oldott.) de a repülni kívánó csapatnak annál több.
 


Újra úton. Őszintén szólva ez nem egy jó álomutazás, pedig annak indult. A Földön még együtt örültünk annak, hogy a Marsra mehetünk, utána pedig a Marson én voltam a egyedül. Így a helyzetem enyhén szólva… hát, halálos. Talán még úgy is ha megtalálom a Opportunityt. ( Aki olvassa a Marsit, az nézheti a könyvben lévő térképen mi hol van, mert én is arról tájékozódom. A szerk.)

És, hogy miért kell nekem ez a csodaszerkezet, miközben említettem a fejlesztéseket? Mert, ha videót is köldök a Földre, a NASA arra nem tud válaszolni. Nekem pedig nagy szükségem lenne arra, hogy valaki adjon valami segítséget, különben meghalok. És én azt nem igazán szeretném.

Gondoltam arra, hogy beírom a megfelelő parancsokat a marsjáróba, de egy olyan eszköz nélkül semmi értelmük, amit rá tudok hangolni a járgányomra. Sőt! A parancsokat nem tudom! Elhoztuk őket ugyan a Marsra (hátha kell), de elégtek a Lakban, ezért kell a NASA-tól kell megkérdeznem őket.

És itt jön képbe a Hexadecimális táblázat. Biztonsági okokból mindenkinél volt egy, és az enyém szerencsére nem sérült. Pont az ilyen esetek miatt kaptuk őket.

Ja, igen! Az én kincsemről még nem is meséltem! Ha működik a vízvisszanyerő, akkor megtisztíthatom a vizem, hogy tisztább legyen. Sőt! Már az összes jégdarab felolvadt, ugyanis jó meleg van idebent.

Sokat gondolkodom azon, hogy mit csinálhatnak a többiek…



A Földön



Annie idegesen tenyerelt a pultra.

- Nincsen jegy? Pasadenába?

- Nincsen asszonyom- válaszolt a reptéri pultos. Majd Annie mögé nézett ahol az egész Ares 3 sorakozott, Mitchel és Venkattal ki égészülve. - Főleg nem ennyi személy számára.

- A fapados is jó!- Szólt előre Martinez.

- Négy óra múlva indul. Van elég hely. - Monda kifejezéstelenül a pultos.

- Négy óra?!- Fakadt ki Annie. - Mit csináljunk addig?

- Menjenek haza, majd jöjjenek vissza.

- Mire hazaérünk, jöhetünk is vissza.

- Akkor maradjanak itt.

Annie belegyezően sóhajtott, aztán megvette a jegyeket. Annyiért, hogy az már fájt.

- Oké, mit csináljunk?- Ült le Watney a reptéri fotelek egyikébe. Így tettek a többiek is.

- Esetleg hívjuk fel Brucet, hogy jövünk.- Javasolta Lewis.

- Már megvolt.- Mondta Venkat.

- Vagy találjuk ki, miként fog velünk Beck koumnikálni.- Dobta fel Martinez a témát.

- Van nála egy tábla amire írhat?- Kérdezte Watney.

- Van.- válaszolt Venkat.

- Ha panorámaképet készítünk majd, és a táblát a kamera elé helyezi, akkor, abban az esetben ha eldöntendő kérdést tesz fel, a kameraforgatással válaszolni tudunk.- Mondta Mark.

- Utána meg Hexadecimális táblázatot használhat?- Kérdezett Beth.

-Ühüm- reagált Watney.

- Utána meg elküldjük neki a marsjáróhoz szükséges adatokat.- Fejezte be Vogel.

- Akkor tudunk vele beszélni, de azt nem fogjuk megtudni miként menthetjük meg?- Nézett a többiekre Annie.

Kérdésére mély hallgatás volt a válasz.



2016. július 7., csütörtök

Negyedik fejezet

Sziasztok!
 
Itt van Beck, a történet folytatódik. ( Az elejét megtalálod itt: www.egylanyfanfictionjai.blogspot.com)
Ott tartun épp, hogy az asztronautánk vizet talált, és talán egy NASA rovert is, ami segíthet neki a koummnikálásban a Földdel.
És ha már az anyabolygónál tartunk, leugrunk oda egy kicsit. Megnézzük mit csinál épp az Ares 3 csapata.
 


- Hova a francba megy?!- Fakadt ki Mr.Kapoor. - Napok óta nem változtatott irányt!

- Nem tudom… - válaszolta Mindy Park. - Lehet, hogy…

- Ne is gyere ezzel! Nem akar kikerülni semmit.- Torkolta le Kapor. - Tartsd rajta a szemed! Ha jön a csapat, biztosan látni szeretnék majd.

- Értettem uram!- reagált Mindy.

Venkat kisietett a szobából és egyenesen Anniebe botlott.

- Tudunk valami pontosat?- Kérdezte a nő.

- Teddynél elmondom, behívtuk Mitchet is. Végül is az ő asztronautája…

Venkat és Annie elindultak az igazgató irodája irányába. Ott bebocsájtást nyervén Teddy, Mitch és az egész Ares 3 fogadta őket. Egy kivételével…

- Tudunk valami pontosat?- Kérdezte a NASA igazgatója.

- Megnéztük Mindyvel a felvételeket- sóhajtott Kapoor. - A csapatból senki sem maradt életben, Becken kívül. A Lak elégett, az MFE-ével együtt. Figyeljük a marsjárót, eddig egy megadott irányba ment, egyszer Beck kiszállt és azután irányt változtatott.

- Ez még rázósabb mint Mark esete- sóhajtott Mitch.

- Azt tudjuk, hogy miért szállt ki?- Tette fel a kérdést Vogel.

- Ötletem sincs. Láttuk a kezében, meg a marsjáró körül a mintavételhez használatos zsákokat. Ennyi.- Válaszolt Venkat.

- És mi az a „egy megadott irány” ?- Kérdezte Watney.

- A régi Lak. Az amelyiket ti használtatok.- Mondta Teddy.

- Úristen- suttogta Lewis.- Nem talált egy másikat? Az a Lak egy kész roncs lehet mára! Mark, egyáltalán hagytál ott valamit?

- Nem.

- Ez esetben egyik Lak se lenne jó, hiszen az összesből elvitték az ellátmányt. Nagyobb gond még az oxigénátor, a vízvisszanyerő és a többi.- Mondta Mitch.

- Engem egyenlőre jobban érdekelne, hogy hova tart most Beck. - Szólt közbe Martinez.

- Mi van ott a környéken egyáltalán? - Kérdezte Venkat. - Teddy, ki tudsz vetíteni egy térképet a tévékre, ha lehet a környékről, ahol Beck van?

- Persze!- válaszolt Teddy.

A kért kép megjelent a kijelzőkön, és Martinez odaállt megnézni őket. A többiek a háttérben maradtak. Lewis Johanssen hátát simogatta, szomorúan. Beth egy zsebkendőbe bámult, vörös szemekkel, Watney és Vogel pedig csöndesen a háttérben maradt.

Hirtelen Martinez felkiáltott:

- Beszarás!- Fordult a többiek felé. - Tudom hova megy! Tudom!

- Hova?!- Tenyerelt az asztalra Teddy.

- A MER Opportunityt vette célba!

- Hogy, mi?!- Kapta fel a fejét Watney. - Tényleg?

- Igen!- Állt Vogel is e kép elé. - Biztos, és akkor meg is van miért szállt ki a marsjáróból…

- Miért?- Kérdezte azonnal Lewis. Már Johanssen is feszülten figyelt.

- Az Opportunity vízre utaló jeleket keresett a Marson. Esetleg, ha Becknek szerencséje volt…

- Komolyan mondod?- Állt fel Beth.

- Igen- Vogel újra a térképre nézett.

- És- kezdte Watney.- Ha megtalálja a rovert, akkor tud velünk beszélni olyan módon mint én? Hexadecimális táblázatot csinálhat?

- Az Opportunity kamerája forgatható…- Gondolkodott hangosan Martinez.

Annie most szólalt meg először.

- Mit bénázunk már itt?! Repülés vár ránk! Indulás!

Ebben a pillanatban igen nagy volt az egyetértés.



2016. július 5., kedd

Beck is új blogot kapott!

Sziasztok!
Aki követte Becket a Worlds in the airen, az biztos várja már a folytatást! Ugyanis asztronautánk külön bloggal büszkélkedhet! Válaszaitokat továbbra is várom a megmentéssel kapcsolatban. Előző részek itt!