Ötödik fejezet

Sziasztok!

Utazik mindenki, csak két külön helyre és helyen!

Újabb fejezettel jön Beck és az Ares 3.

Beckkel sok új gondja nincs, (Sőt! Egyet meg is oldott.) de a repülni kívánó csapatnak annál több.

 

Újra úton. Őszintén szólva ez nem egy jó álomutazás, pedig annak indult. A Földön még együtt örültünk annak, hogy a Marsra mehetünk, utána pedig a Marson én voltam a egyedül. Így a helyzetem enyhén szólva… hát, halálos. Talán még úgy is ha megtalálom a Opportunityt. ( Aki olvassa a Marsit, az nézheti a könyvben lévő térképen mi hol van, mert én is arról tájékozódom. A szerk.)

És, hogy miért kell nekem ez a csodaszerkezet, miközben említettem a fejlesztéseket? Mert, ha videót is köldök a Földre, a NASA arra nem tud válaszolni. Nekem pedig nagy szükségem lenne arra, hogy valaki adjon valami segítséget, különben meghalok. És én azt nem igazán szeretném.

Gondoltam arra, hogy beírom a megfelelő parancsokat a marsjáróba, de egy olyan eszköz nélkül semmi értelmük, amit rá tudok hangolni a járgányomra. Sőt! A parancsokat nem tudom! Elhoztuk őket ugyan a Marsra (hátha kell), de elégtek a Lakban, ezért kell a NASA-tól kell megkérdeznem őket.

És itt jön képbe a Hexadecimális táblázat. Biztonsági okokból mindenkinél volt egy, és az enyém szerencsére nem sérült. Pont az ilyen esetek miatt kaptuk őket.

Ja, igen! Az én kincsemről még nem is meséltem! Ha működik a vízvisszanyerő, akkor megtisztíthatom a vizem, hogy tisztább legyen. Sőt! Már az összes jégdarab felolvadt, ugyanis jó meleg van idebent.

Sokat gondolkodom azon, hogy mit csinálhatnak a többiek…

A Földön

Annie idegesen tenyerelt a pultra.

- Nincsen jegy? Pasadenába?

- Nincsen asszonyom- válaszolt a reptéri pultos. Majd Annie mögé nézett ahol az egész Ares 3 sorakozott, Mitchel és Venkattal ki égészülve. - Főleg nem ennyi személy számára.

- A fapados is jó!- Szólt előre Martinez.

- Négy óra múlva indul. Van elég hely. - Monda kifejezéstelenül a pultos.

- Négy óra?!- Fakadt ki Annie. - Mit csináljunk addig?

- Menjenek haza, majd jöjjenek vissza.

- Mire hazaérünk, jöhetünk is vissza.

- Akkor maradjanak itt.

Annie belegyezően sóhajtott, aztán megvette a jegyeket. Annyiért, hogy az már fájt.

- Oké, mit csináljunk?- Ült le Watney a reptéri fotelek egyikébe. Így tettek a többiek is.

- Esetleg hívjuk fel Brucet, hogy jövünk.- Javasolta Lewis.

- Már megvolt.- Mondta Venkat.

- Vagy találjuk ki, miként fog velünk Beck koumnikálni.- Dobta fel Martinez a témát.

- Van nála egy tábla amire írhat?- Kérdezte Watney.

- Van.- válaszolt Venkat.

- Ha panorámaképet készítünk majd, és a táblát a kamera elé helyezi, akkor, abban az esetben ha eldöntendő kérdést tesz fel, a kameraforgatással válaszolni tudunk.- Mondta Mark.

- Utána meg Hexadecimális táblázatot használhat?- Kérdezett Beth.

-Ühüm- reagált Watney.

- Utána meg elküldjük neki a marsjáróhoz szükséges adatokat.- Fejezte be Vogel.

- Akkor tudunk vele beszélni, de azt nem fogjuk megtudni miként menthetjük meg?- Nézett a többiekre Annie.

Kérdésére mély hallgatás volt a válasz.